Dancs Beáta

JOGI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Dr Dancs Beáta magyar és ausztrál diplomával rendelkező jogász a két ország jogrendszerének különbségeit ismerteti sorozatában.  Várja az olvasók kérdéseit a Magyar Élet Facebook oldalán, www.facebook.com/magyarelet.au,  emailen admin@sydneyadvocacy.com.au , vagy a Sydney-i szerkesztőség postacímén.

 

1. Tudja-e, hogy miben különbözik a magyar és az ausztrál jog?

Dr Dancs Beáta vagyok, rendelkezem magyar és ausztrál jogi diplomával is és minden nap tapasztalom, hogy az itt élő magyaroknak mennyi problémájuk adódik az ausztrál jog miatt.

A téma nagyon fontos mert a két ország joga alapvetően különbözik ami sok félreértéshez vezet és ezek a félreértések sokaknak gondot okoznak.

Röviden összefoglalva az ausztrál jog Angliából származik sok más országhoz hasonlóan, mint például Új-Zéland, USA, Kanada – bár ez utóbbi kettőben van egy-egy kivétel. Luisianában plédául használjak mind az angolszász mind a római jogon alapuló rendszert attól függően, hogy közjogi vagy magán jogi ügyről van-e szó, míg Quebec-ben, ahol amúgy is a francia a hivatalos nyelv kizárólag a római jogra épülő rendszer a használatos.

Az angolszász jog egyik alapeleme a bíró alkotta jog. Ezt esetjognak nevezik mivel a jogesetekben meghozott döntést használják, ill. használhatják későbbi hasonló esetekben. Ez így nagyon röviden és tömören van összefoglalva, ennél azért bonyolultabb a ‘dolog’. Persze, mint azt mindannyian tudjuk, olyan törvények is vannak ami az ún. kodifikálás folyamatának eredménye. Azonban ha közelebbről megnézzük, sok törvény visszautal jogesetekre, mellyel tulajdonképpen kivégzi saját magát, úgy is mondhatnánk hogy öngyilkosságot követ el, hiszen azt sugallja, hogy menj vissza a jogesethez és nézd meg ott, hogy ezt a törvényt hogyan kell értelmezni, azaz az adott bíró hogyan értelmezte azt. Azonban az egyik jogi alapelv itt is az, hogy a törvény nemtudása senkit nem mentesít. A jogi karon viszont egy egész szemesztert töltöttünk azzal, hogy megtanuljuk olyan jogesetek megtalálását melyek felhasználhatók egy újabb ügyhöz. Majd a későbbiekben, minden tantárggyal kapcsolatban megtanultuk hogyan értelmezzuk a jogot. Nos, ezt elvárni egy átlag embertől, véleményem szerint túlzás. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a bíróságok illetékességi köre is meghatározó a biró alkotta jog esetében. Az illetékesség és hatáskör kérdése pedig még különlegesebbé teszi az egészet, hiszen magyarul a két szó gyönyörűen kifejezi, hogy miről is beszélünk. Angolban viszont a kettőt ugyanaz a szó, ‘jurisdiction’, takarja. Ez pedig mégjobban megnehezíti a Magyarországról szarmazók dolgát.

Magyarország joga a római jogra épül a Római birodalom uralmának köszönhetően ami a nyelvezetünket is meghatározza, hiszen 1842-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon – sőt a mai napig használjuk, például egyes diplomák, amint a jogi diplomám is, latinul vannak megírva és csak alatta van kisebb betűkkel a magyar fordítása. A római jog is az esetjogból nőtt ki, viszont teljeskörű kodifikációt vittek véghez időszámításunk előtt 700 és 600 között, tehát közel 3000 évvel ezelőtt. A rómaiak pedig nem engedték, hogy a jogszabályok jogesetekre utaljanak vissza és ezzel teljesen értelmetlenné tegyék a kodifikálást. A Római birodalomnak köszönhetően, mely majd egész Európát elfoglalta, Angliát kivéve az összes többi ország ezen jogrendszerre épül. Ez megint csak egy rövid és tömör összefoglaló.

Magyarországon a törvények viszonylag érthetően vannak megfogalmazva, itt azonban még a legfelsőbb bíróság bírái is vitatkoznak néha egy-egy szó jelentésén, majd azon, hogy melyik szótárt használják az értelmezéshez, az Oxfordit vagy a Macquarie-t, ez utóbbi az ausztrál és ebből kifolyólag állítólag jobb, kivéve ha a perbeli felek egyike Angliából származik, akkor megint gondban van a tisztelt bíróság.

A cikksorozat következő részében az adóság (debt) és az ehhez kötődő témákról fogok írni.

Kérdéseikre szívesen válaszolok. Kérem írjanak a bevezetőben feltüntetett  címekre.

Dr Dancs Beáta

 

2.Tudja-e, hogy milyen problémái adódhatnak ha nem fizeti ki időben a számláit?

Tartozás, adósság = debt. Félelmetes és erőteljes szavak. Sokan nincsenek tisztában a nem fizetés, vagy kései fizetés következményeivel. Sajnos véletlenül is csapdába eshetünk és évekre szóló büntetésnek nézhetünk elébe figyelmetlenségünknek köszönhetően. Hogy miről is van szó, mindjárt kiderül.

“A hitelezőknek jobb az emlékezetük mint az adósoknak” – legalábbis Benjamin Franklin szerint és ha megkérdezzük a hitel ügynökségeket – Veda Advantage, Dun & Bradstreet (Australia) Pty Ltd (“D&B”), Experian Australia Credit Services Pty Ltd és az adóhivatal – valószínűleg ők is egyetértenek.

Tartozás és adósság kérdésében a legjobb és legfontosabb, hogy időben tegyük meg a megfelelő lépéseket, melyek közül a legelső az, hogy megkérjük a hitel levelünket (credit report) a fenti cégektől. Ezt a dokumentumot egyszer egy évben ingyen megkaphatjuk. A linket, ahol hozzáférhetünk a nyomtatványokhoz, alaposan elrejtik a fenti cégek, viszont itt, http://notmyfault.info/   mind a három cég közvetlen oldala megtalálható.

Mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt a lehetőséget, mentsék el a weboldalakat és kérjék meg évente a hitel levelüket. Nagyon fontos, hogy mindhárom céget megkeressük és lekérjük ezt a levelet ugyanis azért mert az egyik nem listáz bennünket a másik kettő még megteheti. Mindez attól függ, hogy a hitelező kinek jelenti az adóságunkat – lehet, hogy mind a háromnak de lehet hogy csak az egyiknek.

Ebben a dokumentumban a hitelezők által bejelentett adóság, tartozás van listázva. Tehát ha nem fizettük ki például a villany, telefon, biztosítás vagy egyéb számlánkat, vagy bármilyen hitel törlesztését, sőt ha késve fizettük még akkor is ‘bepiszkíthatják’ a hitel-múltunkat. Ezek a ‘becsület foltok’ megakadályozhatják, hogy bármilyen hitelező (pl. telefontársaság) szolgáltatásait igénybe vegyük vagy hitelt vegyünk fel annak csekély mennyiségétől függetlenül. Hitelezők, bankok és egyéb szolgáltatók, hozzáférnek a hitel levelünkhöz és le is ellenőrzik azt, pontosabban mind a hármat megnézik ezért fontos, hogy mi is rendelkezzünk mindegyikkel. Nem kell az engedelyünk hogy hozzaférjenek, sőt soha nem is tudunk róla. Csupán azt tapasztaljuk, hogy visszautasítják hitel kérelmünket vagy egy szolgáltatásra való jelentkezésünket. Bizonyos munkaadók, pl. bankok és más pénzintézetek, az általuk meghírdetett munkákra jelentkezőket is leellenőrzik, hisz a legtöbb helyen – ha nem is mindenhol – a tiszta lappal indulás egy alapvető kitétel az alkalmazottak esetében is.

Abban az esetben ha nem fizettük ki a számlát, vagy kevesebbet fizettünk mint amennyi a számlán szerepel, 60 nap elteltével a hitelező küld egy fizetési felszólítást melyet jogi eljárás követhet ha nem teszünk annak eleget. A levélben kapunk egy hónapot, hogy kiegyenlítsük a számlánkat. Az összeg meg kell, hogy haladja a 150 dollárt ellenkező esetben ugyanis, tehát ha az összeg 150 dollár alatt van, nem listázható.

Biztos vagyok benne, hogy az olvasók többsége hallott már ezekről a hitel levelekről, tapasztalatom szerint azonban kevesen értik, hogy mennyire fontosak és nem csak pénzügyi szempontból. Ha ‘pecsétes’ a hitel levelünk, akkor nagy a valószínűsége, hogy pénzintézetek és szolgáltatók az orrunkra csapják az ajtót hiszen az ún. magas rizikófaktorú kliensek kategóriájába sorolnak bennünket. Kivételes esetekben kaphatunk ugyan hitelt ilyenkor is viszont megfizethetetlenül magas kamatokat varrnak a nyakunkba, tehát jobb nem élni a lehetőséggel.

Még az adóhivatal is élhet a bejelentés lehetőségével, tehát ha adótartozásunk van akkor az ATO szintén bepiszkíthatja a hitel levelünket és velük is nehéz egyezkedni ha nem fizetünk.

A gond az, hogy ez a folt, pecsét vagy akárminek is nevezzük legalább 5 de bizonyos esetekben akár 7 évig is ott viríthat a hitel levelünkön lehetetlenné téve életünket.

A hitelezők azonban nem csak a fentebb felsorolt hitel ügynökségekhez fordulhatnak hanem birósághoz is, ezt úgy hívják hogy “default judgment”, és ilyen néven is lesz listázva az hitel levélen.

Ez egy nagyon bonyolult és összetett téma, melyre természetesen van megoldás a legtöbb esetben.

A következő számban a magánszemélyek fizetésképtelenségéről (bankruptcy) fogok beszámolni.

Dr Dancs Beáta

 

3.Tudja-e, hogy mi a következménye a magánszemélyek fizetésképtelenségének?

Fizetésképtelenség – azaz bankruptcy – az egy folyamat, melynek során jogilag kinyilvánítják, amikor valaki nem képes a tartozását törleszteni. Ennek során az illető megszabadul(hat) ugyan a tartozásaitól és a hitelezők zaklatásaitól, de nagyon fontolóra kell venni ezt a lehetőséget ugyanis ez véglegesen befolyásolhatja a hitelképességet. És bizonyos hiteleket vissza kell ilyen esetben is fizetni, pl. ha a kölcsönt fedezetre (úgymint lakáshitel esetén) vették fel, akkor a fedezetet (a lakást, házat stb.) értékesítik és a bevételből fizetik ki a hitelezőket.

Miután valakit fizetésképtelenné nyílvanítottak, 3 éven keresztül (ez az időszak azonban bizonyos esetekben meghosszabítható ill. meghosszabítandó) ilyen besorolást kap és vagyonkezelőt neveznek ki aki gondoskodik az illető pénzügyeiről. DE! Ezenkívűl 7 évig lesz a hitel levélen a fizetésképtelenség listázva (a hitel levelről a múltheti számban olvashattak) és még csak most jön a legrosszabb hír, a Fizetésképtelenek Listáján (National Personal Insolvency Index) ott marad örökre az illető neve, ez a lista pedig bárki által – az Interneten keresztül is – hozzáférhető és akkor sem lehet lekerülni róla ha már fizetőképessé váltunk. Tehát a fizetésképtelenség pénzügyi halálbüntetésnek is nevezhető, igazi ‘életreszóló élmény’. Ha mindez még nem lenne elég nagy érvágás, a listázott személyek nem lehetnek cégigazgatók, nem működtethetnek üzletet és bizonyos foglalkoztatásoktól is eltiltják őket.

Fizetésképtelenséget vagy az illető maga nyílvánítja ki (voluntary bankruptcy) bár ez nem jelenti azt, hogy el is fogadják (!), vagy hitelezői teszik ezt meg (involuntary bankruptcy). Az utóbbi már 5,000 dollár tartozás esetén is megtörténhet, tehát nem szükségeltetik hatalmas összeg hozzá. Mindkét eset hosszú procedúra eredménye.

A törvény (Bankruptcy Act 1966) megengedi bizonyos vagyontárgyak (ingó és ingatlan) megtartását, a többivel viszont a vagyonkezelő rendelkezik és értekesítheti azokat akkor is ha külföldön lévő vagyontárgyról van szó, például magyarországi ingatlanról. Ingatlan esetében, ha annak egy része más tulajdonában van, akkor a megfelelő hányadát veszi át a vagyonkezelő. A fizetésképtelenné nyílvánított személy nem rendelkezhet a vagyonával, sőt a nettó fizetésének egy része is a vagyonkezelőhöz megy akinek még azt is be kell jelentenünk és engedélyt kell kernünk ha külfödre akarunk utazni ami nem minden esetben lehetséges.

A hitelezőkkel nagyon kell vigyázni mert ha valaki (aki fizetési nehézségekkel küzd) felajánl egy ún. hitel szerződést (Part IXdebt agreement) melyben megegyeznek, hogy a hitel/kölcsön egy meghatározott részét egy megadott időn belül visszafizetik annak fejében hogy a hitelező(k) a többi részét ‘elengedik’, ezt a megkeresést visszautasíthatják és a kérelmező ellen fordulhatnak és bejelenthetik annak fizetőképtelenségét. Sok adós azonban nem tudja, hogy az ilyenfajta megegyezés (Part IXdebt agreement) tulajdonképpen a fizetésképtelenségnek az egyik formája és ugyanúgy jegyzik mint magát a fizetésképtelenséget tehát örökre nyoma marad. Amennyiben a hitelezők elfogadják a  felajánlott hitel szerződést (Part Xdebt agreement), annak nem lesz nyoma. Ez a fajta hitel szerződés azonban csak azoknak áll rendelkezésére akik magas jövedelemmel és megfelelő, nagy értékű vagyonnal rendelkeznek.

A fizetésképtelenséget tehát el kell kerülni mindenáron. Ez a lehető legrosszabb megoldás pénzügyi gondjainkra hiszen ez még jobban ellehetetleníti az adós életét és mint fentebb is írtam örökre nyoma marad.

 

A következő számban saját üzlet nyitásáról lesz szó különös tekinetettel a különböző cégformákra.

Dr Dancs Beáta

4. Tudja-e, hogy milyen cégformák állnak leendő üzletemberek rendelkezésére?

Sokan kezdenek saját vállalkozásba és keresnek meg engem ezzel kapcsolatban, segítséget kérve cég alapításhoz, cégbejegyzéshez, üzleti terv megírásához és még sok más kérdésben. Megpróbálom röviden összefoglalni, az eddigi tapasztalataim alapján, a legfontosabb tudnivalókat.

A megfelelő cégforma (business structure) megválasztása nagyon fontos, különösen egy új cég esetében. Szerencsére  a cégformák megváltoztathatóak de azert jó ha a legmegfelelőbbel kezdjük.

Négy alapvető cégformáról érdemes beszélni:

  • egyéni vagy magán vállalkozó (sole trader), amikor az illető maga van az üzletben egyedül;
  •  társaság (partnership), melyben két vagy több ember társul üzlet céljából;
  • érdekszövetség (trust), ami mások érdekében futtatott üzlet; és
  • a cég (company), mely egy külön jogi személy.

Az, hogy melyik cégforma a legmefelelőbb egy adott üzlet számára sok tényezőtől függ. Jó megismerkedni mindegyik cégformával, hogy el tudjuk dönteni nekünk mi a legmegfelelőbb.

Nézzük először a magán vállalkozói lehetőséget. Ez a lehető legegyszerűbb formája az üzletvitelnek, egyszerű elindítani, mert kevés jogi és adózási alakszerűségnek kell megfelelnie. A magánvállalkozó, mint azt az elnevezése is kifejezi, maga vezeti az üzletet egyszemélyben, tehát ő a felelős mindenért így a veszteségért is nem csak a bevételért. A legtöbb esetben ez a legmegfelelőbb forma amikor üzletbe akarunk vágni.

Az egyéni vállalkozó saját adószámát (tax file number [TFN]) használja az adóbevallás leadásához, viszont a kezdéshez kell kérni egy vállakozói számot (Australian Business Number [ABN]) amit minden üzleti tranzakciónál használni kell. Ezért nem kell fizetni és saját nevet lehet használni az üzlet neveként, pl. Kiss János. Azonban ha nevet akarunk adni az üzletnek, akkor azt be kell jegyeztetni és azért már fizetni kell.

Az áruforgalmi adó (Magyarországon ÁFA, Ausztráliában GST) elszámolásához szintén regisztrálni kell az üzletet. Ez nem kötelező amíg az éves forgalom el nem éri a 75,000 dollárt vagy bizonyos üzletek esetén, pl. taxisofőröknek azonnali hatállyal jegyeztetniük kell a vállakozást a GST (Goods and Services Tax)-re.

Az adóbevallást nem az üzlet hanem a magánszemély adja le. Tehát miután az adóból levonható költségeket elszámoltuk, a vállakozó minden jövedelmét összeadja és azt vallja be. Ebből tehát az következik, hogy vállakozóként, azaz a vállalkozás mellett lehet dolgozni alkalmazásban más cégeknek és hétvégén, szabadság idején pedig a saját üzletet virágoztatni, de akkor a fizetést és az üzletből származó jövedelmet együtt kell bevallani.

Mint magánszemély, adót az évi 18,200 dollár jövedelem küszöb felett kell fizetni, viszont az üzletből származó bevétel nem jövedelemként számolandó el hanem nyereségként. Társadalombiztosítást (superannuation) egyéni vállalkozók saját maguknak fizetik és ha alkalmazottaik is vannak, akkor az ő számukra is, a jelenlegi 9.5% fizetendő.

Ezen üzletforma hátránya az, hogy a vállalkozó felelőssége egyetemes és kizárólagos, tehát az üzlet tulajdonosa mindért és mindenével felel.

A társaság (partnership), melyben két vagy több ember társul üzlet céljából a második legegyszerűbb és legnépszerűbb üzletforma. Szintén olcsó és egyszerű a létrehozása, melyhez társasági szerződés megírása nagyon ajánlott bár nem kötelező. Ha nincs, akkor a megfelelő törvény (Partnership Act 1892 (NSW)) lép hatályba.

Amennyiben van társasági szerződés, melyben meghatározottak a hányadok, pl. nyereség és veszteség elosztásának a hányada a befektetett anyagiakkal és munkával arányban, az megkönnyíti sőt sok esetben meg is előzi a problémákat. Ellenkező esetben a fentebb említett törvény alkalmazandó, mely szerint mindent egyforma, azaz a tagok számának arányában kell megosztani, a befektetett anyagiak és munka figyelmen kívűl hagyásával.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a társasági szerződés ellenére, a tagok felelőssége egyetemes és kizárólagos, tehát például ha az egyik tulajdonos elhalálozik akkor a másik mindért és mindenével felel. Tehát a tagok felelőssége egyetemes és kizárólagos.

A társaságnak saját, külön üzleti (ABN) és adószámot (TFN) kell kérni és ezzel kell az adóbevallást leadni.

A társaságot szinten regisztrálni kell az  áruforgalmi adó (GST) elszámolásához ha az éves forgalom el éri vagy meghaladja a 75,000 dollárt Knowing the main features of a sole trader business structure may help you decide if this structure is best for your business.

Tax file number (TFN)

As a sole trader, you use your individual tax file number (TFN) when you lodge your income tax return.

Australian business number (ABN)

If you carry on an enterprise in Australia as a sole trader, you can apply for an ABN for your business and use this number for all your business dealings.

Goods and services tax (GST)

You can register for goods and services tax (GST) if you carry on an enterprise. You can apply for GST registration on the ABN application form.

You must be registered for GST if your annual GST turnover is $75,000 or more.

Who pays income tax?

The business income is treated as your individual income and you are solely responsible for any tax the business must pay. This means that, after claiming a deduction for all allowable expenses, you include all your business income with any other income and report it on your individual tax return.

After your first year in business, you must generally pay quarterly pay as you go (PAYG) instalments towards the amount of tax you expect to pay at the end of the year.

As a sole trader, you pay the same tax as individual taxpayers, at personal income tax rates.

Individuals who are Australian residents don’t pay tax on the first $18,200 they earn. This is called the tax-free threshold.

Drawings

Sole traders cannot claim deductions for money ‘drawn’ from the business. Amounts taken from the business are not wages for tax purposes, even if you think of them as wages.

Personal services income (PSI)

If you are a contractor or consultant, you may have to treat deductions in relation to this income differently.
Super

As a sole trader, you are responsible for your own super arrangements. You may also be able to claim a deduction for any personal super contributions you make. Before you can claim a deduction, you have to notify the fund of your intention to claim the amount as a deduction and wait until the fund confirms that you can claim the amount as a deduction. Once you receive this confirmation, you can claim the super as a personal deduction on your tax return.

If you have any eligible workers, you must pay a minimum of 9.5% of their ordinary time earnings as super guarantee contributions on their behalf.

.

A következő számban az érdekszövetségről és a cégről számolok be.

Dr Dancs Beáta

 

5.Tudja-e, hogy milyen cégformák állnak leendő üzletemberek rendelkezésére? (Folytatás)

Az előző számban írtam az egyéni vagy magánvállalkozó (sole trader), és a társaság (partnership) cégformákról, így most kerül sor az érdekszövetségre (trust) és a cégre (company).

Az érdekszövetség (trust) kedvelt és hasznos formája a vállalkozásoknak. Ezen belül azonban többféle választásra van lehetőség, melyek részletezésére helyhiány miatt nem tudok kitérni. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy az érdekszövetség mint üzletforma megkívánja, hogy azt üzletként bejegyezzük és így saját vállakozái számra (ABN) valamint adószámra (TFN) tesz szert. Amennyiben ezt az vállakozói formát választjuk, ki kell nevezni egy vagyonkezelőt (trustee), aki mi magunk is lehetünk, ez a személy lesz felelős az üzlet üzembentartásáért, működéséért és tevékenységéért. Ez a személy nem csak természetes, hanem jogi személy is lehet, tehát egy céget (company) is megbízhatunk vagyonkezelőként, mely egyfajta és bizonyos mértékű vagyonvédelmet is biztosít. Ennek van egy másik előnye is, mégpedig az, hogy a cég igazgatói együtt, közösen dönthetnek a jövedelemnek és/vagy vagyonnak a haszonélvezők közötti elosztásáról.

A vagyonkezelő pedig a haszonélvezők (beneficiaries) javára és érdekében kezeli a vagyont, mely lehet, ingó, ingatlan vagy akár üzlet is. A vagyonkezelő is lehet haszonélvező de nem lehet az egyetlen haszonélvező.

Az áruforgalmi adó (ÁFA azaz GST) miatt regisztrálni kell az érdekszövetséget ha a annak az éves forgalma eléri vagy meghaladja a 75,000 dollárt.

Az, hogy az érdekszövetség fizet-e adót vagy sem, attol függ, hogy milyen típusú maga az érdekszövetség. Mint azt említettem fentebb, többféle érdekszövetség létezik.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az érdekszövetség maga nem jogi személy hanem jogi kapcsolat a vagyonkezelő és a haszonélvező(k) között. Az érdekszövetséget egy harmadik, kívülalló személy (settlor) hozza létre, aki nem lehet sem vagyonkezelő sem haszonélvező. Ügyvéd által a legerdemesebb létrehozni akár üzleti akár más célra létesítik azt. A haszonélvezők nem felelősek az érdekszövetség tartozásaiért tehát a vagyonuk védve van.

Egyenlőre ennyit az érdekszövetségről, térjünk át a cégre mint üzletformára.

A cég (company) szintén egy kedvelt és hasznos forma amikor üzleti vállalkozásba akarunk kezdeni. A tévhitek ellenére egy személy is létrehozhatja. A lényeg, hogy legyen legálabb egy igazgató (director), aki ausztrál állampolgár (citizen) vagy állandó lakos (permanent resident, reoviden PR). Titkár (secretary) nem feltetlenül szükséges ebben az esetben, ha mégis, egy elegendő és az igazgató lehet egyben titkár is. Ha két külön személy tölti be ezt a két pozíciót, a titkárra is ugyanaz vonatkozik mint az igazgatóra, tehát ausztrál állampolgár vagy állandó lakos kell hogy legyen. Ez a cégforma kell, ill. használandó letelepedéshez, bevándorláshoz, tehát aki szeretne itt maradni az létrehoz egy céget és szponzorálja magát. A fentieket azonban nem szabad elfelejteni, ti. hogy kell egy helyi lakos aki az igazgató szerepét tölti be.

A cég, mint olyan, jogi személynek minősül. Ez azt jelenti, hogy rendelkezhet vagyonnal, legyen az ingó vagy ingatlan, perelhető és perelhet is. Az előnye az egyéni/magán vállalkozóval (sole trader) és a társasággal (partnership) szemben, hogy az igazgató(k) nem felelnek saját vagyonukkal a cég tartozásaiért. Persze ez alol is vannak kivetelek! Az igazgató vehet értékpapirokat (share) és így lehet cégtulajdonos (a megvásárolt értékpapirok értékének arányában), de nem lehet az egyetlen értékpapir tulajdonos (shareholder), kell még legálabb egy személy és az bárki lehet, pl. családtag is vagy más cég(ek) is.

A cégekre a társasági jog vonatkozik (Corporations Act 2001), mely részeletesen taglalja az igazgató(k) és a titkár kötelezettségeit. Ezekkel nagyon ajánlott megismerkedni még mielőtt úgy döntünk, hogy ezt az üzletformát választjuk vállalkozásunk futtatásához. Ugyanez vonatkozik a cég elnevezésére is, jó tudni az ezzel járó kötelezettségeket is, pl. kötelező feltüntetni, hogy a cég az egy magán vállalkozás (proprietary röviden Pty). Amennyiben a cég korlátolt felelőségű társaság, akkor ezt is fel kell tünteni a cég nevében (limited röviden Ltd). Ez azt fejezi ki, hogy a tagok (members) felelőssége meddig terjed.

A cég nevét is regisztrálni kell és ez nem ugyanaz mint a cég regisztrálása, tehát két különböző eljárásról van szó. A név bejegyzésével például nem jön létre jogi személy és így az ezzel jaró előjogokra sem teszünk szert. Ezek csak a vállalkozás cégjegyzékbe való felvételekor kerülhet sor. Ekkor kapunk külön számot is (Australian Company Number azaz ACN), ami mellé kell az ABN és TFN is (ezekről a múltheti számban számoltam be). Az ACN és ABN is kell hogy szerepeljen nemcsak hivatalos dokumentumokon, de még a cég weboldalán is.

Cég letrehozása nem egyszerű így jogász segítsége feltétlenül szükséges (itt kihangsúlyoznám, hogy például könyvelők stb. nem adhatnak jogi tánacsot és vállalkozások létrehozása esetében sok jogi tanácsra is szükség van, cégek bejegyezésénél pedig különösen, amiről a többi nem jogász ‘szakertő’ mélyen hallgat (akár szándékosan akár nem) félrevezetve ezzel az ügyfelet).

A fentebb írtak csak iránymutató jellegűek és nem elég részletesek, hogy ez alapján bárki cég létrehozásába fogjon bele. A letelepedéshez a cégnek az üzleti tervet is be kell nyújtani a bevándorlási hivatalhoz, ami egy nagyon fontos irat minden szempotból.

Az üzleti tervről és annak részleteiről a következő számban olvashatnak.

Dr Dancs Beáta

 

6. Tudja-e, hogy miért fontos az üzleti terv?

 

Sokan nyitnak vagy terveznek saját üzletet. Ezt sokan teszik amikor nehéz munkat kapni, vagy akár főállású munka mellett is. Az ok azonban lényegtelen, az üzlet megnyitását előre meg kell tervezni, annak fenntartását ugyanúgy és sok dolog van amit ajánlott előre átgondolni és biztosra menni a sikert illetően.

Az üzleti terv (business plan) tehát egy útmutató a számunkra. Ezenkívűl azonban nagyon fontos, sőt elengedhetetlen bizonyos esetekben. Ilyen eset például amikor kölcsönre van szükség vagy befektetőket keresünk. Amikor megkeressük őket, tehát bankokat, pénzintézeteket, befektetőket, szponzorokat, a kérésünk mellé az üzleti tervünket is csatolni kell különben válaszra sem méltatnak bennünket.

Az üzleti terv első lépésként és legfontosabb célként segít megfogalmazni és kialakítani egy képet arról, hogy pontosan miről is szól az üzlet, mit akarunk elérni és hogyan tudunk célba jutni. Ezek tisztán látása segít megtervezni a megteendő lépéseket, melyek sorrendje ugyanolyan fontos mint az, hogy mit kell pontosan elvégezni. ‘A cél szentesíti az eszközt’ nem érdemes ilyen esetben sem használni, ugyanis könnyedén odajutunk ahova sohasem szeretnénk. Példaul börtönbe.

Rengeteg üzleti terv ‘szabásmintája’ letölthető az internetről és sokan használjak is. Megéri? Tapasztalataim szerint nem igazán. Sokan keresnek meg ugyanis azzal, hogy valami gond van az üzlettel, vagy elutasították a kölcsönt, hitelkártyát, befektetők és szponzorok elutasítjak a megkeresést, megbüntették őket és súlyos bírsagot kell fizetniük stb. Előbb-utóbb kiderül, hogy rossz az üzleti terv, valamit nem vagy teljesen félreértettek, nem tudták kideríteni milyen engedélyekre lenne/van szükség és így sokkal többe kerül a leves mint a hús. Mindenki belevághat szabadon, de kijavítani valamit mindíg nehezebb mint elsőre jót, megfelelőt létrehozni, megalkotni.

Egyszerű kérdések, mint például ‘Szolgáltatást vagy terméket akarunk eladni?’, meghatározóak már a terv elkezdésekor. Regeteget kell olvasni az üzlettel kapsolatban, az iparágról amelyen belül majd tevékenykedünk, meg kell találnunk a vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket [ez a kettő két különböző fogalom, sokan nem értik a különbséget, majd beszámolok ezekről is egy külön cikkben] és még sok más információt kell előbányászni ezer különböző helyről. A jogértelmezés pedig nincs rajta az interneten. Azt a jogi karokon tanítják.

Egy másik, szintén fontos és meghatározó tényező az üzleti tervekkel kapcsolatban a cégforma (business structure). Mint írtam egy korábbi cikkben, négy alapvető cégforma létezik: egyéni vagy magán vállalkozó (sole trader), amikor az illető maga van az üzletben egyedül; társaság (partnership), melyben két vagy több ember társul üzlet céljából; érdekszövetség (trust), ami mások érdekében futtatott üzlet; és a cég (company), mely egy külön jogi személy (ha önmagunkat akarjuk szponzorálni letelepedés céljából ez a kötelező cégforma). Ezek felépítése, kötelezettségei, jogai és felelőssége különböző, a tagok ill. résztvevőkről már nem is beszélve. Ez mind komolyan befolyásolja az üzleti tervünk előkeszítését és megírását.

A fentieken kívűl az üzleti terv nagy segítséget nyújt abban is, hogy alaposan kielemezzük a helyzetet. Ez alatt többek között a versenytársak is értendők. A piac minden területe telített és ha esetleg valami újjal is tudunk előállni biztos lesz valaki, ponosabban lesznek valakik, akik lemásolják (akár teljes egészében akár kis változtatással) majd amit mi adunk el és versenytársainkká válnak. Ilyen esetekre stratégiákat kell kidolgozni és ezeket jobb előre végig gondolni és megírni mint pánikolni és esetleg arra kényszerülni, hogy lehúzzuk a rolót.

A pénzügyeket is meg kell előre tervezni amennyira csak lehetséges. Ez is szakértelmet, időt és energiát igényel és ezen a téren tényleg nem jó ha kellemetlen meglepetések érik az új üzlet tulajdonost.

Egy alaposan és jól megírt üzleti terv sokat tud segíteni az üzlet elindítása és megnyitása után is hiszen a piac, az ügyfélkör és a vonatkozó szabályok folyamatosan változhatnak és változnak is. Ezeken mindíg rajta kell tartanunk a szemünket és a változásokhoz igazítani az üzleti tervet. Tehát ez egy olyan dokumentum amit időről időre át kell nézni és valószinűleg át is kell írni az elvárásoknak és más szempontoknak megfelelően. Ennek gyakorisága az üzlettől függ, annak nagyságától, a növekedésének mértékétől és az iparágtól is amelyben működik.

Tehát akár egyszemélyes, akár közepes vagy nagy céget akarunk létrehozni előre kell gondolkodnunk. Az üzleti terv egyrészt segít elkerülni a problémákat, vagy ha fel is merülnek, könnyebben és gyorsabban tudjuk őket megoldani és tapasztalataim alapján rengeteg új ötlet is született a terv keszítése, megírása idején és sok esetben ezek az ötletek tették igazán sikeressé az üzletet.

A következő két számban a bevándorlásra, letelepedésre vonatkozó szabályokról olvashatnak.

Üdvözlettel,

Dr Dancs Beáta

admin@sydneyadvocacy.com.au

 

7. Tudja-e, hogy a bevándorlásra, letelepedésre milyen szabályok vonatkoznak?

Bevándorlás, letelepedés Ausztráliában örökzöld téma. Az első hely, ahova az érdeklődő ellátogat az az Ausztrál Bevándorlási Hivatal, Department of Immigration and Border Protection, weboldala, ami idén július elsejétől a kovetkező: www.border.gov.au.

Az alábbiakban csupán néhány, tehát nagyon kevés, szabályról fogok említést tenni. Ezt azért szeretném itt kiemelni, mert a felsorolás soknak tűnhet pedig tényleg csak a töredékét említem a lényegesebb szabályoknak.

Ezen az oldalon rengeteg hasznos informació található, melyek között ott vannak a vonatkozó jogszabályok is. Ezek közül a legontosabbak a következők: Migration Act 1958, Migration Regulations 1994; Judiciary Act 1903 (s 39B), Australian Citizenship Act 2007, Australian Citizenship Regulations 2007. Megjegyzendő, hogy mindegyik szövetségi szintű jogszabály.

Ezeken kívűl azonban még számos szabály van, melyeket érdemes szemmel tartani különös tekintettel arra, hogy a legtöbb rendszeresen változik. Mint ilyet, meg lehet említeni például: Privacy Act 1988, Immigration (Guardianship of Children) Act 1946,Immigration (Guardianship of Children) Regulations 2001, Migration (Visa Application) Charge Act 1997, Migration Amendment (Character and General Visa Cancellation) Act 2014, Education Services for Overseas Students (ESOS) Act 2000, Education Services for Overseas Students (ESOS) Regulations 2001, Education Services for Overseas Students (TPS Levies) Act 2012, Education Services for Overseas Students Amendment (Streamlining Regulation) Bill 2015, Education Services for Overseas Students (Registration Charges) Amendment (Streamlining Regulation) Bill 2015, Border Protection (Validation and Enforcement Powers) Act 2001, Customs Act 1901, Customs Regulation 2015, Counter-Terrorism Legislation Amendment (Foreign Fighters) Act 2014, Tribunals Amalgamation Act 2015, Legislative Instruments Act 2003, Human Rights (Parliamentary Scrutiny) Act 2011, Administrative Appeals Tribunal Act 1975, Financial Management and Accountability Act 1997, Public Governance, Performance and Accountability Act 2013, Competition and Consumer Act 2010, Corporations Act 2001 és még sorolhatnám. Ezen szabályok kiegészítéseként még különböző magyarázatok is léteznek, mint például az ún. “Migration Legislation Amendment (2015 Measures NO. 2) Regulation 2015 (SLI NO 103 OF 2015) Explanatory Statement Select Legislative Instrument No. 103, 2015 issued by the Minister for Immigration and Border Protection”, mely teljes egészében itt olvasható http://www5.austlii.edu.au/au/legis/cth/num_reg_es/mla2015mn2r2015n103o2015604.html.

 

A bevándorlási ügynökökre vonatkozó (és így a bevándorlásra, letelepedésre kiható) szabályok a következők: Migration Legislation Amendment (Migration Agents) Act 1999, Migration Agents Registration Application Charge Act 1997, Migration Agents Registration Application Charge Regulations 1998, Migration Agents Regulations 1998 és a többi.

A jogászokra vonatkozó szabályok közül néhány pedig: Legal Profession Act 2004Legal Profession Regulation 2005, New South Wales Professional Conduct and Practice Rules (Solicitors’ Rules) 2013 és a többi. Ezek kizarolag New South Wales-ben vannak ervenyben, a tobbi allamnak sajat szabalyai vannak a jogaszokra vonatkozoan.

Ausztrália által aláírt nemzetközi egyezmények is befolyásolják a bevándorlásra, letelepedésre vonatkozó jogot így például az ún. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye (International Covenant on Civil and Political Rights) vagy a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény (Convention on the Rights of the Child).

A fentieken kívűl még ott van a Tribunals Amalgamation Act 2015, amely összesen négy, quazi bíróság összevonásáról intézkedik. Ez a négy  bíróság pedig a következő: Migration Review Tribunal, Refugee Review Tribunal, the Social Security Appeal Tribunal és az Administrative Appeals Tribunal.

És akkor még ott vannak a jogesetek. Tömegével vannak jelen és minden nap újabbak kerülnek a jegyzékbe. A sorozatom első számában kitértem az esetjogra és annak alkalmazására itt Ausztráliában így nem ismétlem el a már leírtakat. A legfontosabb azonban az, hogy az esetjog a letelepedéssel, bevándorlással kapcsolatos jogot (is) erősen befolyásolja és ezért sem igazán ajánlatos egyedül belevágni egy jelentkezésbe. A másik ok a jogértelmezés. Magyarországon is a jogi karon sajátítottuk el ennak fortélyait enm pedig közép- vagy általános iskolában. Itt, Ausztráliában, egy egész szemesztert töltöttünk azzal, hogy hogyan keressük és találjuk meg a legmegfelelőbb jogesetet, azután pedig minden egyes tantárgy eséten külon azt is megtanultuk, hogyan értelmezzük a jogszabályt és az esetjogot külön-külön és/vagy együttvéve az adott jogágra vonatkozóan. És mivel a törvény nem tudása – vagy annak félreértelmezése – nem mentesít (és erről is írtam már korábban), így a jogi ügyeink sajátkezűleg való elintézése a legtöbb esetben (körülbelül 99.99%-ban) rossz eredményre vezet. A legtöbben persze spórolni akarnak de a végén többe kerül a leves mint a hús. Amit még érdemes megjegyezni, hogy amíg a törvények mindegyike és a jogesetek többsége elérhető ugyan az Interneten, azok értelmezése azonban már nem. A jogeseteket pedig nem mindíg hozzák teljes egészében nyilvánosságra, nagy részük kizárólag csak jogászok számára elérhető és hozzáférhető.

Tehat a bevándorlásra, letelepedésre vonatkozó szabályoknak nem csak a száma magas. Nem szabad figyelmen kívűl hagyni más, közvetve kiható szabályokat, azok értelmezését és a jogesetek nagymértékű befolyásoló erejét sem. Ez egy összetett jogág és a törvény sok esetben, és nem csak a bevándorlásra, letelepedésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, jogalkotásra (is) felhatalmaz bizonyos jogalkalmazót, pl. a Migration Act 504. szakasza (érdemes elolvasni ezt az írást http://www.ags.gov.au/publications/legal-briefing/br102.pdf – a negyedik oldal különösen érdekes).

A következő számban a különösen nagy érdeklődésre tekintettel folytatom ezt a témát.

Üdvözlettel,

Dr Dancs Beáta

admin@sydneyadvocacy.com.au

 

8. Tudja-e, hogy a bevandorlasra, letelepedesre milyen szabalyok vonatkoznak? (folytatás)

 

Jelenleg a legnépszerűbb vízum a jelentkezők körében a tanuló vízum. Végülis ha nincs itt rokon aki megszponzorálhat, vagy rokon, jóbarát vagy közeli ismerős aki munkát biztosít és azáltal szponzorál meg, a legkönnyebb és gyorsabb módja a kijutásnak a tanuló vízum. Persze turista vízummal is ide lehet jönni, ahhoz viszont nem jár munkavállalási engedély. Viszont mindkettő csak átmeneti, ideiglenes megoldást biztosít. A tanuló vízum előnye, hogy lehet kérni hozzá munkavállalási engedélyt, mely a tanulmányi időszak alatt heti 20 óra munkát engedélyez tehát részmunkaidőben dolgozhatunk, míg szünetekben, tehát a tavaszi, őszi, téli, nyári szünet alatt, nincsen ilyen limit.

További előny az, hogy sok oktatási intézmény igenis segít a diákoknak munkát keresni ill. keríteni. Az egyetemi tanulmányaim során például az egyik lengyel csoportársam szinte naponta kopogtatott be az egyetem által működtetett munkaközvetítő ajtaján, míg azok rá nem untak és kerítettek neki munkát ott az egyetemen. Miután végeztünk, lediplomáztunk ő még mindíg ott dolgozott és később manager lett belőle, jó fizetésért. Ez nem az egyetlen eset melyet megfigyelhettem, csak példaként szerettem volna kiemelni. És itt vagyok én is, szamos felsőoktatasi intézményben tanultam és most oktató ill. előadóként dolgozok a legtöbbjüknél.

A legnagyobb előnye a tanuló vízumnak azonban az, hogy tudásra is szert tehetünk. Sajnos sokan teljesen figyelmen kívul hagyják ezt a “lehetőséget” – és talán soha nem fogom megérteni, hogy akkor miért fizetnek az oktatásért – és csak ugródeszkaként akarják használni a diplomájukat. Nekik vagy mégnehezebb a letelepedés, vagy esetleg betanított munkásként itt tudnak maradni és mint olyan fogják ill. élik életüket. Nem sok mosolyt látok az arcukon viszont egyfolytában azt kérdezik, hogy most mit csináljanak.

A tanulmányok befejezése után és persze bizonyos követelményeknek megfelelve lehetőség van ideiglenes munkavállalói vízumra.Ez a vízum lehetőséget nyújt, hogy további 18 hónapot maradhassunk Ausztráliában a kurzusunk elvégzése után, és ez idő alatt szakmai munkatapasztalatot nyerjünk és/vagy tökéletesítsük angol tudásunkat, hogy megfeleljünk az állandó lakosi vízum követelményeinek. Ezen a 18 hónapon belül bármikor beadható az állandó lakosi vízumkérelem, amint a jelentkező eléri a megfelelő ponthatárt a szakképzett független vízumhoz.

Az általános szakmai bevándorlás esetén legalább 60 pontot kell elérni, melyet – nagy vonalakban – életkorra, nyelvtudásra, szakmára, végzettségre és szakmai gyakorlatra adnak. Az ezen alapuló bevándorló vízum megszerzéséhez el kell érni a minimum pontszámot és egyéb feltételeket kell teljesíteni.

A regionális-ideiglenes szakképzett vízum egy 4 éves átmeneti vízum szakképzett munkásoknak. Ahhoz hogy erről a vízumról jelentkezhess az állandó lakosi vízumra, két évig videken kell élj és dolgozz a szakmádban.

A fentieken kívűl lehetőség van állami/területi kormányzatok általi szponzorálásra, akiknek szakmájában hiányt szenved az adott állam, terület. Ezen jelölések azonban nem jelentenek automatikus jogosultságot a vízumra. A jelentkezés szintén elfogadásra kell kerüljön a Bevándorlási Hivatal által, különböző kritériumok számbavételével.

Létezik az ún. szponzorált szakképzett munkavállalói vízum (457-es vízum), mely ideiglenes letelepedést biztosít ugyan de egyrészt viszonylag könnyen megszerezhető és lehetővé teszi ausztrál munkaadóknak, hogy megszponzoráljanak állandó lakosi vízumra. Ezt a vízumot úgy is lehet használni hogy a jelentkező szponzorálja saját magat. Céget kell alapítani és persze rendelkezni kell olyan szakmával mely szerepel az általános szakmai bevándorlás listáján. Ezzel a lehetőséggel mindenki nyer, a jelentkezők is es az ország is. Szakmai véleményem szerint jelenleg ez a legbiztosabb és leggyorsabb módja a letelepedésnek.

Persze a párunkat is megtalálhatjuk egészen véletlenül a nyaralás/tanulás során és ha a kapcsolat megfelel az előírásoknak, talán vizumot is kaphatunk. Ezt hívják partner vízumnak, mely vagy házastársi vagy élettársi kapcsolaton alapul. Erről és a  szülői vízumról majd írok hamarosan.

Annyit szeretnék még megjegyezni, hogy az angol a hivatalos nyelv itt. Ezt sokan szeretnék elfelejteni, néhányan nem vagy nem akarják tudomásul venni és vannak akik figyelmen kívűl hagyják. A legtöbb esetben nemzetközi nyelvvizsgát kell tenni, hogy megkapjunk egy vizumot. Viszont mint írtam, az angol a hivatalos nyelv és úgy tűnik még az is marad egy ideig. A magyar nyelv bevezetése pedig elég valószínűtlen. Tehat az angol nyelv elsajátítása jó ötletnek tűnik akár kell nyelvvizsga akár nem.

A következő számban ingatlan adás-vételről számolok be.

Üdvözlettel,

Dr Dancs Beáta

admin@sydneyadvocacy.com.au

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

MAGYAR NAPTÁR

 1-2017 aug. Naptár

 

ĺrjon email címünkre

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Tárgy

Üzenet

Üzenjen nekünk Facebook-on